8-án reggel utolsó napunkra ébredünk a csodás és kedves Krabiban. Gyors reggeli és pakolás után kiürítjük a szobát. A délután négy órás indulás előtt BKK-ba a lányok/anyukák (Magó, Ibolya, Judit) utolsó bevásárló- és masszázs körútjukra indulnak, én pedig a gyerekekkel –Bogival és Andrissal- megszállottan igyekszem visszatérni a tegnapi island hoping (Chicken island, Tub Island Poda Island, Pra Nang Bay and cave) csodás és izgalmas sziklahasadékok között található fehérhomokos partjaira. Annyira hatása alá kerültem ezeknek a nem mindennapi izgalmas, zegzugos, sziklás, barlangos, mészkőtornyos partszakaszoknak, hogy úgy éreztem mindenképpen vissza kell oda térnem. Ao Nang beach-ig 3-an motoroztunk, majd a kétkerekűt leparkolva rövid séta után a homokos tengerparton sikerült végóül egy kajakkölcsönzőt találnunk. Nagyon profi tengeri kajakokat kínáltak, végre profi lapátokkal (normális jobbos forgatással és normál magasságban), mentőmellényekkel, vízhatlan táskával a kameráknak, ruháknak. Az ár is „profi” volt: 150 THB/óra=900Ft (a motor 200 THB=1200 Ft/ 24 órára ! ), de végül kis alkudozás után a 3 órát megkapom 350 Bahtért, elég kemény alku volt, makacs volt a koma. A túra Pra Nhang Cave-hez így pont 3 óra volt fürdőzéssel, oda-vissza 8 km. barlangászással. A kisebb öblök átszelését leszámítva többnyire a part mellett haladtunk a vízből kinövő sziklatornyok mellett, illetve kellemes árnyékot adsó sziklaereszek alatt, melyeket a hullámok vájtak a mészkőfalba. Egyszerűen csodálatos és leírhatatlan, életem legizgalmasabb partszakaszaival találkoztam itt.
A pályaudvarról a 300 THB-s taxi helyett a 7 baht-ba kerülő 53-as public busszal megyünk a Khaosan Roadra, a Barbiék által lefoglalt és már évek óta jól bevált D&D Inn-be. (A Daczi család már 1 nappal előbb felbuszoztak BKK-ba, mert Zsolti és Barnus még nem látták a thai fővárost.) A buszút kicsit hosszúra sikeredett a nagy bangkoki dugóban, így másfél órát van szerencsénk várost nézni 42 Ft-ért és élvezni a buszon utazó helyiek, és a narancs színű ruhába csavart buddhista szerzetesek kedvességét, akiknek a buszokon külön helyeket tartanak fenn, nagy tisztelet övezi őket, jegyvásárlásra sem kötelezi őket a minden buszon utazó kalauz. Imént említett egyenruhába öltözött őrmester szerű kalauz hölgy először nagyon elvágólagos rendet követel a buszon és szigorú, majd a gyerekek hatására megenyhül. Kedvessége odáig ért, hogy kb. fél óra után Boginak nagyon kellett pisilnie, amit ő megértett, mira azonnal ráparancsolt a vezetőkomára, hogy álljon meg, leszállt Bogival és egy csatornafedélnél saját kezűleg megpisiltette. Hiába, ő a busz mindenható ura, így ebben is illetékesnek érezte magát : ) . A buszmegállótól a Khaosan Roadig tartó pár perces séta közben az egyik mellékutcában a csodával határos módon összefutunk a szintén a térségben utazgató Bencével (az ő travel blogját ld. A jobboldali menüben a linkek között), egyik haverunkkal, akivel már régóta próbáltunk egy találkozót összehozni Krabiban, majd e-mailen keresztül BKK-ban, de a véletlen megoldotta és rövidre zárta a dolgot. (A Khaosan Rd. BKK hátizsákos-, fiatal-, hippi turistáktól hemzsegő utcája, itt található rengeteg olcsó szállás és a backpackereket kiszolgáló egyéb intézmény, így utazási irodák sokasága, de nemzetközi diákigazolványt, jogosítványt és nyelvvizsga bizonyítványokat is percek alatt csináltathat magának az ember „utcán át”). A szálloda halljában összefutunk Barbival is. 1,5 órás várakozás után végre megkapjuk a szobáinkat, majd lányok masszíroztatni, én Bogival és Bencével picit pancsolunk és ejtőzünk a szálloda tetején található medencében és napozóteraszon. Rövid pihi után Bencével elindulunk, hogy kihasználjuk az egyetlen BKK-i délutánunkat egy kis csavargásra, így gyalog célba vesszük a Grand Palace-t (nem megyünk be), majd a mellette levő Wat Po-t, ahol a világ legnagyobb aranyozott fekvő Buddhája található (kb. 50 m hosszú), monumentális és fenséges látvány. Ezután rövid meditálás és elmélyülés a Wat Po egyik szentélyében egy szintén hatalmas ülő Buddha előtt. Annak ellenére, hogy a Sleeping Buddha” BKK egyik fő jelképe és látványossága, egyedül voltunk az őt „elszállásoló” hatalmas csarnokban, lévén, hogy 7 óra körül járt már az idő, míg napközben a látványhoz több száz turistán és hatalmas csoportokon kell magának átküzdenie magát az embernek. A visszafelé utat a Chao Prayán public boat-al tesszük meg. Ennek csakugyan nagy szerepe van a helyi tömegközlekedésben, mert itt dugómentesen lehet eljutni BKK egyik végéből a másikba, ezért a hosszú vízibusz kellőképpen tömött munkából hazafelé utazó helyiekkel, akik szinte kivétel nélkül szemlecsukva utaznak. A hotel lobbyban találkozunk a többiekkel fél nyolckor, majd tuktukba szállunk és irány a Patpong negyed mely az éjszakai piacnak, számos night clubnak, és rengeteg kuplerájnak ad otthont. Előre megfontolt szándékkal be is térünk egy „pingpong show-banana show”-ra. Erről röviden és a kiskorú olvasókra való tekintettel annyit elárulok, hogy a hölgyek a színpadon nem a kezükkel szerválták a pingponglabdákat. (Szerválógép? : ) ). Volt még kólásüvegnyitás –nem sörnyitóval-, gyertyafújás –nem tüdőből-, virágfüzér előhúzás –nem mellényzsebből-, köpőcsővel levegőben levő lufikilövés –nem szájjal- stb, stb. Bővebben szóban : ) A show árát 700 THB-ről csak 400 THB-ig tudtuk lealkudni (=2400 Ft) amiben még egy sör is benne foglaltatott. Egy utolsó banana pencake (ami Thaiföldben számunkra az egyik legnagyobb vonzerő) után nyomás aludni, mert reggel 6:20-kor már taxiban kell lennünk, hogy a 9:20-kor induló Bombayba induló gépünket biztonsággal elérjük.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kovács Tomi 2010.02.15. 13:08:14
Üdv Tomi (Akinek van még sok más neve).
krizso76 2010.02.15. 16:08:36
Köszi, hogy olvasod a blogot, nem mondom, van kitartásod. Ha skandinávokra vagy angolokra vagy kíváncsi menj Thaiföldre, mert télen minden angol és skandináv ott van, Krabiban Ao Nhang Beachet én inkább Malmö beachnek vagy Veinemöjnen beachnek keresztelném :) Üdv: krisztián