Nagyobb térképre váltás

De. 10 helyet a dugónak köszönhetően du. 3-ra érünk Hospetbe, ami első látszatra egy vidéki kisváros, de késöbbi tuk-tuk sofőrünk és idegenvezetőnk szerint 1 millióan lakják (bár az LP csak 160.000 főt ír.). Hospet a busz végállomása. A buszról leszállva, egyből megrohannak a helyi hiénák/tuktuk soförök, de mivel nem mondanak magas árat a kb. 15 km-re levő Hampi-ig, így 7-en kibérlünk 3 tuktukot (ez egy 3 kerekű tákolmány, lényegében kis motorkerékpárból átalakítva, elől egyszemélyes ülésen a sofőr, kezében motorkormány, mögötte egy dupla ülés, az egész járgány fedett), amit 200 Rs-ről csak 150 Rs-ig tudunk lealkudni (=600 Ft). Általában a beajánlott ár felét kell nekünk mindig mondani, akkor járunk árban az Indiai realitások körül, bár magyar viszonylatban így is minden röhejesen olcsó. Beérünk Hampi village-be és teljesen el vagyunk ámulva. A falu 14. századi hindu romok köré épült. A központi templom együttes mellett található a falu a maga szűk utcácskáival. A szűk -szilárd burkolattal nem rendelkező- utcácskákban jó hangulatú kis éttermek, ahol elfeküdve lehet kajálni, kis vendégházak, kis utazási irodák, ahol netezni, busz- és vonatjegyeket lehet foglalni. A szállás elfoglalása előtt mi is gyorsan a továbbutazáshoz szükséges helyfoglalásokat intézzük (Hospet-Goa overnight sleeper buszon 950 Rs, de a dörzsöltebbeknek csak 650Rs (=2600 Ft), az a pár busz, ami megy mind tele, a vonatok is mind tele. Sikerül mégis 7 helyet találni a másnap 18:00-kor induló alvós buszra.

A jegyfoglalás után hamar találunk megfelelő szállást is 1100 Rs-ért négyen. A tuk-tuk soförrel megalkudunk a másnapi romlátogatás részleteiről, 1300 Rs-ért csinál négyünknek egy egésznapos túrát másnap, de még a mai nap délután elvisz minket a 18 km-re levő Lingam Shiva Temple-hez naplementét nézni (ez szintén az árban). Lélegzetelállító…. Naplemente után  vissza a faluba. Valami nagy fesztivál volt ami virrasztással és egész éjszaka tartó zenés-táncos mulattságot ígért az idegenvezetőnk. Az eseményre a központi templom belső udvarán került sor. Szenzációs indiai zene, tényleg rengeteg ember, de a tánc helyett többnyire csak fekszenek. A fekvő emberek között szent tehenek fekszenek és kószálnak, akiknek mindenhová szabad bejárásuk van, így a templomokba is : ). 

2010.02.13. Hampi

A nap a csodás romok meglátogatásával telik. A templomromok nem igazán régiek, többségük a 14-15.században uralkodott Vijayanagara dinasztia alatt épült. A romok kb. 40 km2-es területen terülnek el, nem részletezem őket mindegyik szenzációs. A terület az UNESCO által Világörökség részének lett nyilvánítva. Az építészet hasonlít és kb. egyidős az angkori (Kambodzsa), my son-i (Vietnam) és Bali-i (Indonézia) hindu romokkal. Egy humoros dolog történt a nap folyamán: az egyik romnál beértük a Daczi-családot, akik külön tuktukkal mentek, és mikor megláttam Barnust, „humorosan” félhangosan odavetettem: „Jé, magyar turisták”, mire az egyik oszlop mögül kilép egy fiatal hippy és köszönt minket: „Á, ti is magyarok vagytok?”  Gergő nevű srác a barátnőjével és 2 másik párral 3 hónapig járják Indiát. Magyarokkal amúgy útunk során csak Krabin találkoztunk ( de ők is Münchenben élnek), ill. BKK-ban a hotel halljában, de a srác meg Tel-Avivban élt. A túra végén lelátogatunk és megmártózunk a folyóban, látunk aranyos vízi bivalyokat és helyieket is fürdeni a folyó hűs vízében az egyik oszlopos templomrom mellett közvetlenül. Itt fogyasztjuk életünk eddigi legolcsóbb kókuszát, ami 10 Rs-ba azaz 40 Ft-ba került, minek kb. 3-4 dl folyadékja és vastag húsa elegendő táplálék és felfrissülés a melegben. 15 óra körül érünk vissza Hampi village-be. Gyors ebéd után az egyik kis vendégház tetején létesített csodás panorámával rendelkező étteremben, majd még egy utolsó csavargás a falucska szűk utcáin, mi Bogival besétálunk a Főtemplomba (Shiva Temple). Hatalmas tékozlás ismét, befizetjük a 2 rúpiás (8 Ft-os) belépőt. A templom egyik melléképületében egy nagy szent (igazi) elefánt homlokán a felszentelés felfestett jelei. Miután jól megtömjük őt banánnal Bogival közösen, 10 Rúpiát adunk neki, amit jólnevelten ormányával megfog, hátra  adja gazdájának, majd az adományért cserében ormányát gyengéden először Bogi, majd az én fejemre helyezi, amivel szelíden megáld minket.  

Este 6-kor indulunk tuktukkal Hospetbe, az éjszakai buszhoz. Érdekes dupla ágyak vannak rajta, de rendkívül rosszak az utak, ennek tetejében a sofőr meg egy állat, így nem túl jól alszunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://azsia2010.blog.hu/api/trackback/id/tr941760487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása