Reggeli és pakolás után a lányok egy utolsót strandolnak, napoznak, én azonban testközelbe kerülök azokhoz a kajakokhoz, amikkel már napok óta szemezgetek. Az egyes kajak 1 órára 200 (=800 Ft), a páros pedig 300 Rs (=1200 Ft) ami a thaiföldi kajakárakhoz hasonlóan szintén elég borsosnak mondható. Odaát Palolemen a kajakbérlés a felébe kerül, ezért javaslom mindenkinek oda átsétálni vagy áttaxizni 70 Rs-ért ha hosszabb időre akar bérelni. Nos erre hivatkozva az egyes kajak árát sikerül 200-ról 130 Rs-ra nyomni, úgy hogy 3 órára kibérlem 400 Rs-ért. D-i irányba indulok, cél a 2 km-re levő folyó, amin szintén 2 km-t fel is evezek a hídig. Közben kedves vízibivalyokat látok testközelből, hihetetlen, milyen jól úsznak ezek a nagytestű állatok. Visszafelé Patnem mellett elhaladva elevezek a Palolemen túli szirtekig. Elég nagyok a hullámok, ezzel a tengeri kajaknak nevezett teknővel nagyon lassan haladok (10-12 perces kilométerek, versenykajakban nyugodt vízen ez a fele, azaz kétszer gyorsabb). A sportolás végül 2,5 órásra és 12 km-esre sikerül. Utána rendkívül bőséges ebéd, majd gyors bealvás az étterem elfekvő szivacsain. Nem sokáig sziesztázhattam, mert indulnunk kellett az 50 km-re É-ra fekvő Margaoba ahonnan 17:30-kor a Mumbayba tartó sleeper buszunk indult. A jóval olcsóbb, de hosszabb időbe telő tömegközlekedés helyett a taxit választjuk, 4-ünket 600 Rs-ért ( =2400 Ft) visz az 1 órás útra. Épphogy időre beesünk a buszhoz, mert út közben egy halálos kimenetelű (szerencsére nem a miénk) karambol lassította, ill. tette lehetetlenné egy időre a haladásunkat. 

Felszállunk a buszra, ami első látásra igazából rendben van. Középen szűk közlekedőfolyosó, két oldalt alul és felül „dupla” ágyak, melyek két-két embert altatnak. Altatnának, ha ez a soför. ill sofőrök nem lennének szintén hatalmas állatok, így a végig hegyi utakon, szerpentíneken haladás, ki-be vágás, teherautó előzgetés (busszal emelkedőn, kanyarban kamiont folyamatosan !!!!!), hirtelen fékezés-elindulás, és szakadatlan dudálás közben semmit sem alszunk, bár maga a busz viszonylag kényelmes. Egyszer előre is mentem a soförhöz, közvetítve felé az utazóközönség érzéseit, miszerint konkrétan mindenkinek halálfélelme van, ezért vegyen vissza, inkább érjünk Bombayba 2 órával később, de élve. Rövid ideig tart a nyugalom, mert hamar ismét rallysat kezd játszani ragyogó soförünk –busszal, 40 emberrel-.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.