A nap lazítással, napozással, telik. Mikor a nap delelőre hág, és a széles homoksáv fölött a melegtől már homályos a levegő, elindulunk a „citybe” azaz Palolem beach-re, -ami Patnemnél jóval élénkebb, színesebb- hogy az otthoniaknak apró ajándékokkal kedveskedjünk, és közben pár aprósággal magunkat is meglepjük, ami majd Indiára emlékeztet. A tegnapi 70 rúpiás tuktukra már 150-es ajánlatot kapunk, de két szó után mégiscsak megoldható a 70 : )  . Palolem a tegnapi esti látogatás után világosban más arcát mutatta. Sok olcsó bolt, a parton sok kajak (bérlésük fele annyi, mint Patnemen), motoros csónakok amik delfinlesre viszik az embereket, rengeteg sudár, magas pálmafa a vastag parti homoksáv és a szállás/étteremsor mögött. Itt Patnemmel ellentétben sok szent tehén található a parton, de örömhír, hogy a végtermékük viszont nem ékesíti a part homokját. Elég jólnevelt tehenek : )  Jó ebéd után az egyik part menti olcsó étteremben vissza Patnemre.

Az est közeledtével ismét megjelennek a helyiek a parton és kis társaságokba verődve ki-ki a legfőbb nemzeti sportot – a krikettet- űzi, ki röplabdázik, ki pedig focizik a part homokjában. Én ismét az utóbbi társasághoz csatlakozom és kellemes 1,5 órát kergetjük a labdát a süppedős, finom homokban.

Estére a part menti éttermek ismét kipakolják asztalaikat és székeiket a tengerpart homokjába, az asztalokon gyertyák gyúlnak és a gyertyafények sokaságát látja az ember a csendes nyugodt parton végig a sötétben, amerre csak a szem ellát. Az éttermekből szigorúan csendes chill-out háttérzene szól. (Goa állam kormánya egy ideje keményen fellépett a goai határtalan bulizás és nyaralókat zavaró hangoskodás, hangos zenehallgatás ellen (tüc-tüc), így most este 10 és reggel 9 között tilos a hangos zene. Nagy is a béke és a nyugalom ezen a két déli nyaralóhelyen. Láttunk viszont olyan szórólapot, ami olyan –kifelé csendes- tengerparti discot reklámozott Palolemen, ahol a táncolók saját vezeték nélküli fejhallgatót kapnak, és annak segítségével hallhatják a dübörgő zenét, és pöröghetnek kedvükre anélkül, hogy a „külvilág” ebből bármit is hallana.) Elfogyasztjuk goai és indiai búcsúvacsoránkat. Jellemzően egy vacsora négyünknek (!) általában 1000 Rs ( =4000Ft) alatt maradt mindig.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.